1. A projekt leírása

Napjainkban Európában egyre nő azoknak a szakiskolai diákoknak a száma, akiknél fennáll a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás veszélye. A CARMA projekt célja, hogy a résztvevő országok - Magyarország, Finnország és Bulgária -, de lehetőség szerint minél több európai ország tanárai képesek legyenek pályaválasztási és karriertervezési tanácsokat adni a szakiskolai tanulóiknak, akik az új készségek birtokában tudatosabban választanak szakmát. Ezáltal motiváltabbak lesznek, csökken a hiányzások és a korai iskolaelhagyók száma, aminek eredményeként a végzett diákok nagyobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon.

Azért, hogy mindezt elérje, egy öttagú nemzetközi konzorcium a már említett 3 országból - Magyarországról, Finnországból és Bulgáriából - a Raabe Klett Kft vezetésével arra vállalkozott, hogy kidolgoz egy átfogó karriertervezési kézikönyvet szakiskolai oktatók számára. A kézikönyvet alapul véve a konzorciumban résztvevő két szakiskola (a csepeli Weiss Manfréd és a finn Raahe intézet) öt-öt tanára egy ötnapos képzésen vesz részt a bolgár fővárosban. Az így felkészített tanárok ezután kísérleti oktatást tartanak a saját iskolájukban, összesen 100 diáknak. Az így szerzett - vagyis a kézikönyv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos - tapasztalatokat két ún. multiplikátor rendezvényen ismertetik és vitatják meg a szakképzésben dolgozó elméleti szakértők, intézetvezetők és döntéshozók: egy műhelymunkán (workshop), amelyet Szófiában tartanak és egy budapesti nemzetközi konferencián.

Ahhoz, hogy sikeresen egyengessük a saját karrierünket, számos különböző készségre van szükség. Ezeket fölsorolja az élethosszig tartó tanuláshoz kulcsfontosságú kompetenciákról szóló európai keretdokumentum is, kiemelve többek között a "tanulj meg tanulni" elvét, a digitalis kompetenciákat (például a munkavállaló önreklámját a közösségi médiában és általában a webes jelenlétet), valamint a társas készségeket (például, hogy képesek legyünk hatékonyan bemutatni a munkaerőpiaci szempontból lényeges erősségeinket).

Projektünk nagyban támaszkodik az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network - ELGPN) ajánlásaira és az általuk összegyűjtött tudásra. 2007 és 2015 között ez a hálózat segítette az EU-tagállamokat (valamint az Erasmus+ programban résztvevő, EU-n kívüli országokat) és az Európai Bizottságot abban, hogy elmélyítsék az európai együttműködést a pályaválasztást érintő kérdésekben mind az oktatás, mind a munkavállalás területén. Az egyik közelmúltban kiadott dokumentumában a hálózat leszögezte: a karriermenedzselési készségek fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy magas színvonalú legyen egy szakképzési rendszer. A szakpolitikai fórum azt is megállapította: a pályaorientációnak az iskolákban a munkaerőpiacra való átmenet időszakára kell összpontosítania, és figyelembe kell vennie a tanulók sokféleségét.

A projektben résztvevő három országban különböző okokból, de mindenütt a szakiskolai tanulók egy többé-kevésbé állandó hányada nem szerzi meg a végzettséget igazoló papírt. Finnországban ez inkább a bevándorló és hátrányos helyzetű tanulókra igaz, Magyarországon és Bulgáriában a legutóbbi időkig azzal függött össze, hogy sok diák nem látott realis esélyt arra, hogy az iskola elvégzése után elhelyezkedjen, és emiatt kevésbé voltak motiváltak.

A nemzeti kormányok általában hosszú távú stratégiákkal próbálják enyhíteni a korai iskolaelhagyás negatív hatásait, és elsősorban a szakiskolai oktatás minőségét próbálják javítani. Ahhoz azonban, hogy a tanulók a lehető legtöbb információ birtokában önálló, felelős döntést tudjanak hozni a karrierjüket érintő kérdésekben, a szakiskolai tanárok aktívabb részvételére van szükség. A szakiskolai oktatás ma szinte kizárólag a választott szakmához szükséges készségek fejlesztésére összpontosít, és háttérbe szorulnak a konkrét szakmától elvonatkoztatható, szakmától függetlenül alkalmazható ún. horizontális kompetenciák. A pályaorientációs képzés a szakiskolákban híd lehet az iskola és az üzleti világ között, megkönnyítheti az átmenetet az iskolából a munka világába. Egy friss felmérés szerint Magyarországon a szakmunkástanulók több mint a negyede és a szakképzésben résztvevő diákok több mint a harmada mondta azt, hogy ha újrakezdhetné, másik szakmát választana. Ezért is fontos a pályaorientáció beépítése a képzésbe, hogy a diákok lássák a karrierlehetőségeiket, és hogy olyan munkát válasszanak, amely megfelel az érdeklődésüknek és a céljaiknak. A pályaorientációs tájékoztatást éppen ezért már a szakiskolai képzés korai szakaszában elérhetővé kell tenni a diákoknak, hogy aki akar, választhasson másik, neki jobban megfelelő szakmát, ahelyett, hogy kiesne a képzésből, és a korai iskolaelhagyók táborát szaporítaná (Field et al., Kuczera et al.)

A korai iskolaelhagyásnak számos oka lehet. Ezek feltérképezése és megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő intézkedések születhessenek, amelyekkel enyhíteni lehet a problémát. Az Európai Unió egyik célkitűzése, hogy 2020-ra tíz százalék alá szorítsák a korai iskolaelhagyás mértékét. ( Europe 2020 Target: Early Leavers from Education and Training) Ehhez átfogó stratégiára, az okok megismerésére és megfelelő megelőzési és beavatkozási intézkedésekre van szükség. Ezek egyúttal a szakképzés minőségének javulásához is vezetnek.

2. Projektpartnerek


Raabe Klett Kft.

A stuttgarti székhelyű Klett csoport Európa egyik vezető kiadója az oktatás és a képzés területén. A társaság a Raabe márkanév alatt cserelapos szerkezetű szakkönyveket, folyóiratokat, pedagógusoknak szóló módszertani segédanyagokat kínál, továbbá akkreditált továbbképzéseket és konferenciákat tart. A Klett kínálatában elsősorban iskolai és nyelvtanfolyami használatra szánt nyelvkönyvek és tankönyvek találhatók, amelyekhez egyre szélesebb körben érhető el digitális tananyag.

A vállalatnak 27 alkalmazottja van, és több mint 200 szakértővel működik együtt az oktatás és a képzés területén. A társaság kitűnő stratégiai viszonyt ápol a magyar kormány illetékes minisztériumának oktatási államtitkárságával és több olyan neves európai egyetemmel, amelyek oktatásirányítás - és szervezés témakörében tartanak kurzusokat.

A Raabe Klett csaknem félszáz akkreditált pedagógusképzést kínál. Ezeken évente több mint 2000 pedagógus vesz részt. 2015-ben több mint 150 ilyen képzést szervezett. A 2008-ban elindított Raabe Akadémia jogi és módszertani továbbképzéseket tart közoktatási intézmények vezetőinek.

A Raabe Klett emellett üzemeltet egy szakképzéssel foglalkozó weboldalt (http://szakkepzes.raabe.hu) és kiad egy a szakképzés aktuális kérdéseivel foglalkozó, 12 oldalas havilapot, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen hozott létre. A honlapon lehetőség van arra is, hogy az érdeklődők kérdéseket tegyenek föl a szakképzéssel kapcsolatban, és ezeket az ország vezető szakemberei megválaszolják. Végül, de nem utolsósorban a Raabe Klett szervezi immár öt éve Magyarország legnagyobb tanévindító konferenciáját, amelyen több száz intézményvezető és pedagógus vesz részt Magyarországról és Európából, hogy véleményt cseréljenek, és megismertessék egymással a legjobb megoldásokat az intézményvezetés és az iskolai oktatás területén.


Budapesti Műszaki Egyetem

Magyarország vezető műszaki felsőoktatási intézményeként és a magyarországi minőségi szakiskolai tanárképzés egyik kiemelt helyszíneként a BME tevékenyen hozzá tud járulni a projekt minden céljának megvalósításához, de különösen a fejlesztési folyamat minőségének biztosításához. Az egyetem emellett összehasonlító kutatással segíti annak a hatékony képzési modellnek a kidolgozását, amely alapján a projekt részeként szakiskolai tanárokat képeznek ki arra, hogy pályaválasztási és karriertervezési tanácsokkal lássák el diákjaikat.

A BME mindezeken túl központi szerepet vállal a projekt tapasztalatait összegző szakpolitikai javaslatok megfogalmazásában.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyolc karán több mint 80 tanszék és intézet működik. Ezeken összesen 1200 oktató, köztük 700 kutató dolgozik; rajtuk kívül meghívott előadók és gyakorlati szakemberek is segítik az oktatást és a kutatást. Az egyetem 24 ezer hallgatójából 800 külföldi, a világ félszáz országából. A BME bocsátja ki a Magyarországon kiadott mérnöki diplomák 70 százalékát.


Raahe Szakképző Intézet (Finnország)

A Raahe megyei oktatási és képzési konzorcium (Raahenkoulutuskuntayhtymä) minőségi középiskolai szakoktatást és képzést kínál Raahe régió három iskolájában. A három iskola - a Raahe Szakképző Intézet, a Lybecker Kézműves és Tervező Intézet és a Ruukki Mezőgazdasági Intézet - számos különböző területen nyújt képzést összesen nagyjából 1000 diáknak.

A képzési programok átlagosan 3 évesek, megfelelő alapismeretekkel vértezik föl a diákokat, hogy elhelyezkedjenek a választott szakmában. A képzés három részből tevődik össze: 1. elméleti oktatás 2. gyakorlat az iskola tanműhelyeiben 3. legalább hat hónapos munkahelyi gyakorlat.

Az intézet büszke rá, hogy hozzájárulhat ahhoz, hogy az iskolai lemorzsolódás Raahe régióban kevesebb mint 9 százalék.


Weiss Manfréd Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Budapest)

A 67 éves csepeli iskola - amely 50 osztályteremmel és 4 ezer négyzetméternyi műhellyel rendelkezik - az 1980-as évekig az alapítás céljának megfelelően a fémmegmunkálás és a gépészet területén jártas szakembereket képzett a helyi gyár - eredetileg Weiss Manfréd, későbbi nevén a Csepeli Művek - számára.

Ma már - a gazdasági életben végbement változásoknak megfelelően - az elektronikai és a számítástechnikai képzés a meghatározó.

Az idei tanévben az iskolának 640 tanulója van, közülük 352-en szakiskolai oktatáson vesznek részt. A tanárok száma 92. Az intézmény kollégiuma 150 diáknak nyújt férőhelyet.


Selfinvest (Bulgária)

A 2009-ben alapított cég felnőttképzéssel és pályaválasztási tanácsadással foglalkozik, és mint ilyen, komoly képzési tapasztalata van mind az üzleti világban, mind az iskolákban. 2012-ben Bulgáriában a Selfinvest saját fejlesztésű szimulációs tréningje elnyerte a Legjobb gyakorlat díját az Innovatív gyakorlatok a középiskolai pályaválasztási tanácsadás és karriertervezés területén elnevezésű országos versenyen. A díjazott tréning célja 16-19 éves diákok karriertervezési ismereteinek és önmenedzselési készségeinek fejlesztése. Az "Utazás indián földön" fantázianevű tréning során a fiataloknak egy folyamatosan változó környezetben helytállva váratlan helyzeteket kell megoldaniuk. 2012-ben a Selfinvest szimulációs játékát bemutatták a karriertanácsadók szófiai nemzetközi konferenciáján, ahol nagyon pozitív visszajelzéseket kapott a szerte Európából érkezett szakértőktől.

3. A projekt céljai

- egy átfogó Kézikönyv összeállítása, amely alapján a szakiskolai tanárok - új tanári szerepeket is betöltve - segíthetik a tanulókat a pályaválasztásban és abban, hogy hogyan tervezzék meg és irányítsák önállóan a karrierjüket;
ÉLETPÁLYA-VEZETÉSI KÉSZSÉGEKET FEJLESZTŐ KÉZIKÖNYV SZAKKÉPZÉST FOLYTATÓK SZÁMÁRA - Letöltés itt! >>


- egy strukturált képzés kidolgozása és megtartása, amely fölkészíti a szakiskolai tanárokat arra, hogy tanácsokkal lássák el diákjaikat a pályaválasztás és a karriertervezés során;


- kísérleti oktatás összesen 100 tanulónak, amelyet a képzésen résztvevő tanárok (a budapesti Weiss Manfréd szakiskola és a finn Raahe szakképző intézmény öt-öt oktatója) a saját iskolájuk diákjainak tartanak;


- szakpolitikai javaslatok megfogalmazása - A projekt résztvevői összefoglalják a projekt megvalósítása során szerzett tapasztalatokat, és ez alapján szakpolitikai változtatásokat javasolnak az egyes tagállamok és az európai uniós szervek döntéshozóinak.
A projekt tapasztalatai alapján kifejlesztett Szakpolitikai ajánlásainkat innen töltheti le! >>

4. Események

2018. április

Carma zárókonferencia

2018 április 30-án „Szakképzés és pályaorientáció – Karriertanácsadást a tanterembe” címmel rendeztük meg a projekt záróeseményét.


A szakmai közönség nemcsak a projektben végzett munkánkat és az elkészült kiadványokat ismerhette meg, hanem betekintést nyerhetett a pályaorientáció aktuális trendjeibe ezúttal nem csak a kamara, a munkáltatók és a szakiskolák szempontjából, hanem oktatástudományi szempontokból is. Külön hangsúly került személyes kompetenciák mellett a digitális kompetenciák fejlesztésére, és az oktatásnak a digitális világhoz való alkalmazkodására is.


Az eseményt Molnár Attila, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal főigazgatója nyitotta meg.


Dr. Molnár György, a BME Műszaki Pedagógiai Tanszék tanszékvezetője a projekt főbb eseményei mellett a munka világának, és általában a világ változásainak a munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól számolt be kiemelve azokat, amelyek életre hívták ezt a projektet.


Vidékiné Dr. Reményi Judit bemutatta a kézikönyv felépítését és használatát, Dobó Alexandra, a BKSZC Weiss Manfréd SZKI oktatója pedig arról beszélt, hogy milyen tapasztalataik voltak a tanároknak a tesztórák során, hogyan fogadták a diákok a napi rutintól eltérő órákat.


Elek Csaba, a BKIK oktatási főosztályvezetője rávilágított, hogy a szakképzés nemcsak oktatáspolitikai – tanügyigazgatási kérdés, hanem foglalkoztatáspolitikai, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai kérdés is. Ugyanakkor kiemelte, hogy a pályaorientáció mégis elsősorban a gyerekről kell hogy szóljon.


Kocsi Tamás, a VSzC Madách Imre Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója elmondta, hogy a szakiskolák milyen módon segítik elő a diákok pályaorientációját.


Dr. Gmoser Anikó, a Siemens Oktatási Központjának vezetője bemutatta, hogy mit várnak el a vállalatok a leendő munkavállalóktól, hogy a Siemensnek milyen jó gyakorlatai vannak a diákok pályaorientációjának segítésére, illetve hogyan találják meg és motiválják a megfelelő, elkötelezett leendő munkatársakat.


Végezetül dr. Szűcs Zoltán a BME részéről a kommunikációs és digitális kompetenciák szerepéről és hatásáról beszélt - a CARMA projektben, és azon túl is.


A konferenciára nagyon-nagy volt az érdeklődés, a honi szakképzés, tanárképzés és szakpolitika képviselői mellett az eseményen a külföldi vendégekkel és a partnerekkel együtt több mint 80 fő vett részt.


A konferencián elhangzott prezentációk az alábbi linkeken letölthetőek!

Dr. Molnár György: A CARMA („Career Management Skills at VET school level”) projekt bemutatása - Fókuszban a karrier – Projektprioritások, tendenciák és eredmények

Elek Csaba: Pályaorientáció a BKIK-nál

Kocsi Tamás: Pályaorientáció – A szakképző intézmény szemszögéből

Dr. Gmoser Anikó: Pályaorientáció a szakképzésben

Siemens Képzési Központ: Tanulj szakmát a Siemens Képzési központban!

Vidékiné Dr. Reményi Judit: Életpálya-vezetési készségeket fejlesztő kézikönyv szakképzést folytatók számára

Dobó Alexandra: Tapasztalatok a Weiss-ben – Beszámoló az alkalmazásról és a fejlesztésről

Dr. habil. Szűts Zoltán BME: A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben

2018. március

Szakképzés és pályaorientáció

A korai iskolaelhagyás problémája oka az egyes országokban más és másban gyökerezik, mégis egész Európában létező jelenség.

A probléma kihatással van a gazdasági növekedésre és a munkaerőpiacra, visszaveti a termelékenységet és a versenyképességet. Az érintett fiatalok azonban egyéb hátrányokat is elszenvednek, melyek hosszú távon határozzák meg boldogulásukat az életben.

Az oktatási rendszerből túl korán kieső fiatalok nem szerzik meg a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen készségeket és képesítést, így őket jobban veszélyezteti a munkanélküliség, az elszegényedés és a társadalmi kirekesztés.

Mit tehetnek a szakiskolai tanárok, mit tehet az oktatási rendszer ennek megakadályozására?

A Carma elnevezésű projektünkben kifejlesztett tanári módszertani kézkönyvvel gyakorlati segítséget nyújtunk a szakiskolai tanároknak, hogy támogathassák a tanulók élethosszig tartó tanulásához szükséges kulcsfontosságú kompetenciákat.

Értesüljön erről és a Carma projekt eredményeiről, a tanári módszertani kézikönyv felhasználásának tapasztalatairól, valamint a szakképző iskolák, a munkaadók és a kamara álláspontjáról a 2018. április 26-án tartandó „Szakképzés és pályaorientáció” című konferenciánkon!

Hírlevelünk feliratkozói a „GoodCarma” kuponkód megadásával a megjegyzés rovatban ingyenesen vehetnek részt az eseményen!

Ha többet szeretne megtudni a CARMA-projektről,kattintson ide!

A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg, az Erasmus+ program keretében, a Stratégiai partnerségek a szakképzésben című pályázattípusban.

2018. február

Mi a foglalkozásom?

Ezzel a gyakorlati feladattal zárták a finnországi Raahe Szakképző Intézetben a kísérleti időszakot a CARMA projektben részt vevő kollégák.

A CARMA tanóra célja az, hogy a diákok megismerjék a különböző releváns foglalkozásokat, a hozzájuk kötődő, elvégzendő feladatokat, illetve a művelésükhöz szükséges különböző készségeket.

Ezzel a finn kollégák is befejezték az Életpálya-vezetési készségeket fejlesztő kézikönyv szakképzést folytatók számára c. kézikönyv tesztelését.

A tanári módszertani kézikönyv felhasználásának a tapasztalatairól, a projekt eredményei alapján készülő szakpolitikai ajánlásainkról, valamint a szakképző iskolák, a munkaadók és a kamara álláspontjáról értesülhet a 2018. április 26-án tartandó Szakképzés és pályaorientáció című konferenciánkon!

További részletek és jelentkezés >>

A konferencia iránt érdeklődő kollégák a „GoodCarma” kuponkód megadásával a megjegyzés rovatban ingyenesen vehetnek részt az eseményen!

Ha többet szeretne megtudni a CARMA-projektről, kattintson ide!

2018. január

Legyünk tájékozottak! Hogyan ismerjük fel a hamis álláshirdetéseket és nem valódi munkalehetőségeket?

Ez a címe annak a gyakorlati feladatnak, amelyet a kísérleti időszak utolsó tevékenységeként tesztelt a csepeli Weiss Manfréd Szakközépiskola CARMA-munkacsoportja.

Az utolsó „CARMA-tanóra” célkitűzése azt volt, hogy a tanulók legyenek képesek felismerni azokat az munkalehetőségeket, amelynek ellenértékeként nincs garancia a fizetségre.

A magyar kollégák ezennel befejezték az Életpálya-vezetési készségeket fejlesztő kézikönyv szakképzést folytatók számára c. kézikönyv tesztelését.

Tapasztalataikat alapul véve finomítunk a kézikönyv tartalmán, javaslataik pedig bekerülnek a projekt keretében készülő szakpolitikai ajánlások körébe is.

Ha többet szeretne megtudni a CARMA-projektről, kattintson ide!

2017. december

Jelenleg és egészen 2018. január végéig finn és magyar tanárok erre felkészített csoportja teszteli a projekt keretében kifejlesztett kézikönyvben szereplő gyakorlati feladatokat a finn Raahen koulutuskuntayhtymä (Education Centre Brahe), valamint a BKSZC Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma szakképző intézményekben.

A kísérleti időszak tapasztalatai határozzák meg az Életpálya-vezetési készségeket fejlesztő kézikönyv szakképzést folytatók számára c. kiadvány végső tartalmát. 


A szerzők célja az volt, hogy a –  projektpartnerek hozzáadott tudását és tapasztalatait felhasználva – olyan segédkönyvet fejlesszenek, amely az alábbi módokon használható fel:

  • A tanárok, coachok és maguk a diákok által készségfejlesztésre felhasználandó tevékenységgyűjteményként, amelynek különböző kontextusokban és különböző szinteken is hatékonyan támogatják az életpálya-vezetési készségek fejlődését.
  • Kézikönyvként, amelyben megtalálható a munka világára vonatkozó szükséges háttérinformáció.
  • Útmutatóként, hogy hogyan lehet a különböző gyakorlati feladatokat úgy felhasználni, hogy azok megfelelő kihívást jelentsenek és támogatást biztosítsanak a diákok számára valós és elképzelt élethelyzetekben.
  • Mintatevékenységek gyűjteményeként, arra bátorítva a kollégákat, hogy fejlesszenek hasonló, saját helyzetükhöz adaptált tevékenységeket.

A Kézikönyv letölthető négy nyelven:

Ha többet szeretne megtudni a CARMA-projektről, kattintson ide!

2017. november

Megkezdődött a pályaorientációs kézikönyv tesztelése a csepeli Weiss Manfréd Szakgimnázium és Szakközépiskolában!

Az intézmény öt tanára már október vége óta tart kísérleti órákat az iskolában, ahol a felsőbb évfolyamokon, „élesben”, azaz osztálytermi keretek között próbálják ki a kézikönyv gyakorlatait. A tesztelés folyamatában a projektben egyaránt részt vevő, finn szakképző partnerintézmény: a Raahenkoulutuskuntayhtymä is közreműködik.

A szakképzésben dolgozó tanárok ezen csoportja speciális felkészítésben részesült szeptember végén Szófiában.

A Pilot-szakasz tapasztalatait és az értékelés eredményeit felhasználva a kézikönyv tartalma még módosulhat.

A program keretében kidolgozott "CAREER MANAGEMENT SKILLS TRAINING MANUAL FOR VET TEACHERS" kézikönyv ingyenesen letölthető

2017. október

A CARMA projektben kidolgozott tanári kézikönyv sikeressége a különböző nemzetiségű tanárok együttműködésén is múlik. Ennek érdekében a projekt egyik partnercége, a Selfinvest Ltd. felkészítő képzést tartott Szófiában annak a 10 finn és magyar tanárnak, akik a CARMA projekt promóciós csapatatként is közreműködnek.

A Szófiában megszervezett tréning 2017. szeptember 26-30-ig sikeresen lezajlott. A képzés célja az volt, hogy ösztönözze és alkalmassá tegye a jelenlévő tanárokat az ez év novemberében induló kísérleti órák - lehető legmagasabb - színvonalú megtartására. A résztvevők ez alkalommal a CARMA Kézikönyvet is értékelték. Ezek a visszajelzések lehetővé teszik a kiadvány finomhangolását.

Ha többet szeretne megtudni a CARMA-projektről, kattintson ide!

2017. szeptember

Bolgár partnerünk, a Selfinvest megkezdte Szófiában a magyar és finn tanárok ötnapos felkészítő képzését. A tréningen nem csak a Kézikönyv bemutatásáról és alkalmazásáról lesz szó, hanem a résztvevő kollégák motiválására és karriertanácsadói kompetenciáinak fejlesztésére is sor kerül.

A Selfinvest mindent megtesz annak érdekében, hogy előmozdítsa a kultúrák közötti megértést, és a jó szakmai kapcsolatok kialakulását, így a tréningen sor kerül jó gyakorlatok és "know-how"-cserére is.

2017 július - augusztus

Elkészült a kézikönyv magyar, bolgár és finn fordítása is!

Véget ért a nyár, kezdődik az új tanév, az új gondok és örömök.

Reméljük, hogy mi az örömökhöz járulunk hozzá, hiszen elkészült a kézikönyv angol változatán túl a bolgár, a finn és a magyar adaptációja is.

A kézikönyv több mint 40 játékos, tantermi gyakorlatot tartalmaz, melyek segítségével a tanulók –  munkaerőpiacon hasznosítható – kompetenciáit fejleszthetik a tanárok.

Annak érdekében, hogy partneriskoláink oktatói minél könnyebben és gyorsabban tudják alkalmazni az új ismeretanyagot, a bolgár partnercégünk (a Selfinvest) 5 napos tréninget tart Szófiában. A Selfinvest egyben Bulgária egyik piacvezető tréningcége.

A képzésen magyar és finn tanárok vesznek részt, akik tantermi környezetben próbálják ki a tananyagot, majd visszajelzést adnak a kézikönyv szerzőinek. Ezen visszajelzések határozzák meg a kézikönyv végleges tartalmát. 

A szerkesztés után hamarosan minden kötet ingyenesen elérhető lesz carma.hu  weboldalunkon!

A CARMA-projekt koordinátora, a magyarországi Raabe Klett Kft. idén augusztus 24-én rendezte meg az Országos Tanévindító Konferenciáját, melyen több mint 200 oktatási vezető és pedagógus vett részt. Az érdeklődők a kiállítási standnál kaptak tájékoztatást a CARMA-projektről.

Ugyanezen a napon nagyszabású vacsorával ünnepelte meg a cég a fennállásának 25. évfordulóját. Az esten közel kétszáz meghívott vett részt, köztük oktatásirányítási szakemberek, stratégiai partnerek, trénerek és kiadványaink kiemelt szerzői.

Köszöntő beszédében Szaniszló Szilvia ügyvezető igazgató az Erasmus+ CARMA-projekt előrehaladásáról is beszámolt a vendégeknek.

2017. június
Június elején megtartottuk a 2. Carma Project Meetinget, Raahéban. A szakmai program legfontosabb pontja az elkészült kézikönyv átbeszélése volt. A kézikönyv első, kisebb része bemutatja a sikeres pályaorientációhoz szükséges készségek rendszerét - ez egyébként a tanárokat is segíti abban, hogy a kötet nagyobb részét kitevő gyakorlati feladatok közül kiválaszthassák azokat, amelyek alkalmasak az általuk fejlesztendőnek tartott készségek erősítésére.

Júniusban megtartottuk második projekt meetingünket Raahéban, egy finn tengerparti kisvárosban, jún 8 és 10 között. A projektpartnerek bemutatták eddigi tevékenységüket, illetve sok szó esett az előttünk álló feladatokról is. Még egy kis szabadidős programra is volt idő.

 

 

Az egyetem képviselői, dr. Vidékiné Reményi Judit és dr. Molnár György vezetésével áttekintettük a kézikönyet, illetve megbeszéltük a könyvvel próbatanítást végző tanárok tréningjével kapcsolatos teendőket is.

 

 

A kiadvány nagyon gyakorlatias lesz, némi elméleti bevezető után zömében órai tevékenységterveket tartalmaz, amelyek segítségével a tanárok/iskolapszichológusok fejleszthetik a diákok munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez, esetleges pályamódosításhoz szükséges készségeit.

 

2017. május
A csapat elkezdett készülődni a Raahéban tartandó meetingre. Az egyetem végzett a kézikönyv megírásával, a Raabe pedig a szerkesztésével. A meetingen elsősorban a többi csapattag véleményét és javaslatait szeretnék meghallgatni a kézikönyvet illetően, valamint megszervezni a két partneriskola tanárainak tréningjét, amelynek során felkészülhetnek a kiadvány gyakorlati tesztjeként működő próbaoktatásra.
2017. április
Az egyes intézmények lebonyolították a fókuszcsoportos beszélgetést. Ennek során megtárgyalták az egyes szakképzési rendszerek erősségeit és gyengéit, a fenyegető veszélyeket és a helyzetben rejlő lehetőségeket, azokat a készségeket és képességeket, amelyeket szerintük fejleszteni kellene ahhoz, hogy megfeleljenek a munkaerőpiaci elvárásoknak. Mint kiderült, a problémákat nem is elsősorban abban látják, hogy nem esik elég szó az olyan gyakorlati teendőkről, mint hogy hogyan írjunk CV-t, vagy hogyan öltözzünk fel egy állásinterjúra. Sokkal inkább az úgynevezett szoft képességek fejlesztését hiányolják, mint például a személyiségfejlesztési módszerekre vonatkozó aktív, gyakorlati ismereteket.
2017. március
Hogy a projekthez külső véleményeket is figyelembe tudjunk venni a kötet készítése során, három intézmény fókuszcsoportos beszélgetést folytat majd. Ennek során egy-egy csoport meghívott szakember egy moderátor által irányított beszélgetés keretén belül beszélget majd a szakképzés alapvető kérdéseiről és kihívásairól. A beszélgetés tanulságai bekerülnek majd a kézikönyvbe.

Az egyes intézmények előkészítésként kiválasztották a fókuszcsoportos beszélgetés meghívottait, elkészítették azoknak a kérdéseknek a listáját, amelyekről mindenképpen szó kell hogy essék, illetve a beszélgetés forgatókönyvét. A Selfinvest 10, pályaorientációval és karriertervezéssel foglalkozó coachot, a Weiss és a Brahe pedig 10-10 külső, tehát nem az intézményben tevékenykedő tanárt, illetve diákot választott ki és hívott meg a fókuszcsoportos beszélgetésre.
2017. február
Az összegyűjtött információkat a BME csapata áttekintette, elemezte és rendszerezte. Elkészítették azoknak az ismereteknek, képességeknek, kompetenciáknak a vázlatos listáját, amelyek a hatékony pályaorientációhoz szükségesek. Ezen az alábbiak szerepelnek:

Miután a kötet írói elosztották egymás között a feladatokat, elkezdődhet a szöveg megírásának fázisa!
2017. január
Országspecifikus nyers információk gyűjtése a szakképzési rendszerről

A kézikönyv használhatósága szempontjából elsőrendű jelentősége van annak, hogy a szerzőknek már a tervezési fázisban elegendően pontos képe legyen a kiinduló oktatási rendszerekről, amelyek keretén belül a kiadványt alkalmazni fogják. Az általános kereteket ilyen módon kirajzoló kutatást figyelembe vevő módszertani kézikönyv pilotja így a konkrét pedagógiai módszerek kipróbálására, az egyedi szociokulturális közegben született tapasztalatok begyűjtésére és visszacsatolására irányul majd.

Ezért a kézikönyv tartalomfejlesztését a projektpartnerek országspecifikus információgyűjtésével kezdtük, amelynek eredményeképpen körvonalazódtak a projektben részt vevő országok szakképzési rendszerének a pályaorientáció szempontjából fontos vonásai.
2016. december
Napjainkban Európában egyre nő azoknak a szakiskolai diákoknak a száma, akiknél fennáll a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás veszélye. A Carma projekt célja, hogy a részt vevő országok - Magyarország, Finnország és Bulgária -, de lehetőség szerint minél több európai ország tanárai képesek legyenek pályaválasztási és karriertervezési tanácsokat adni szakiskolai tanulóiknak, akik az új készségek birtokában tudatosabban választanak szakmát. Ezáltal motiváltabbak lesznek, csökken a hiányzások és a korai iskolaelhagyók száma, aminek eredményeként a végzett diákok nagyobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon.

Azért, hogy mindezt elérje, egy öttagú nemzetközi konzorcium a már említett 3 országból - Magyarországról, Finnországból és Bulgáriából - a Raabe Klett Kft. vezetésével arra vállalkozott, hogy kidolgoz egy átfogó karriertervezési kézikönyvet szakiskolai oktatók számára. A kézikönyvet alapul véve a konzorciumban részt vevő két szakiskola (a csepeli Weiss Manfréd és a finn Raahe intézet) öt-öt tanára egy ötnapos képzésen vesz részt a bolgár fővárosban. Az így felkészített tanárok ezután kísérleti oktatást tartanak a saját iskolájukban, összesen 100 diáknak. Az így szerzett - vagyis a kézikönyv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos - tapasztalatokat két ún. multiplikátor rendezvényen ismertetik és vitatják meg a szakképzésben dolgozó elméleti szakértők, intézetvezetők és döntéshozók: egy műhelymunkán (workshop), amelyet Szófiában tartanak, és egy budapesti nemzetközi konferencián.

Projekttalálkozók

  • projektindító értekezlet (Budapest)

  • félidei találkozó (Raahe, Finnország)

  • zárótanácskozás (Budapest)


Projektindító értekezlet (Budapest) - 2016. november 30.

A projektpartnerek megtartották első találkozójukat november utolsó napján Budapesten. A projektindító értekezleten tízen vettek részt, ketten-ketten a projektben résztvevő öt szervezettől. A résztvevők ismét áttekintették a projekt ütemtervét és a tennivalókat, különös tekintettel azokra a feladatokra, amelyek a projekt első fontos eredményével, a szakiskolai tanárok számára készülő karriertervezési kézikönyvvel kapcsolatosak.



A tanácskozás elején minden partner bemutatkozott egy rövid prezentációval.

A partnerek kaptak egy sereg iratot, amelyet a projektet koordináló Raabe Klett Kft állított össze. Ezek közül az első és legfontosabb az úgynevezett Partnerségi Megállapodás, amely a Raabe Klett és az egyes partnerek között megkötendő szerződés. Ez többek között kiterjed a felek általános jogaira és kötelezettségeire, tartalmazza az egyes partnerekre lebontott tervezett költségvetést, a feladatok leírását, a határidőket, valamint az együttműködés pénzügyi szabályait. A partnerek emellett kézhez kapták a négy, úgynevezett Stratégiai Dokumentumot. Ezek az alábbi négy nagy területre vonatkozóan tartalmaznak tudnivalókat: kommunikáció a projekt megvalósítása során, a projekt eredményeinek terjesztése, a projekt felügyelete és értékelése, valamint a projekt megvalósítását fenyegető kockázatok azonosítása és elhárítása.

Az értekezleten a partnerek megállapodtak, hogy a projekt során végig az Európai Bizottság mellett működő Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) szószedetét fogják alapul venni, ha vita lenne valamely szakkifejezés használatáról. Megállapodtak abban is, hogy az eddig használt kommunikációs csatornákat kibővítik a Skype és egy fájlmegosztó felület használatával, és létrehoznak egy levelezési listát is. A Raabe Klett vállalta, hogy megosztja ezen az új fájlmegosztó felületen a projektet összefoglaló prezentációt és azt a táblázatrendszert, amely leírja a CARMA projekt részletes tennivalóit a határidőkkel, az egyes partnerekre lebontva.

A projekt megvalósításának első lépéseként a partnereknek úgynevezett "országspecifikus nyers információt" kell gyűjteniük, vagyis olyan szabályokat, adatokat és jó gyakorlatot, amely a pályaorientációval kapcsolatos a szakképzés területén az adott országban (Magyarországon, Finnországban és Bulgáriában). A résztvevők ennek megfelelően vállalták, hogy készítenek egy országjelentést az alapján a tervezet alapján, amelyet a BME Műszaki Pedagógiai Tanszék terjesztett elő az értekezleten. A tervezetet a Raabe Klett véglegesíti, és elküldi a partnereknek, akiknek ez alapján kell összeszedniük a Kézikönyv szempontjából releváns információkat január 22-re.

Mindemellett a bolgár partner, a Selfinvest vállalta, hogy öt A4-es oldalon megírja a Kézikönyv általános bevezetőjét. A projektterv szerint a Kézikönyv angol nyelvű változata 2017 május végére készül el.



A Kézikönyv alapján a projektben résztvevő két iskolából (a csepeli Weiss Manfréd szakképző iskolából és az észak-finnországi Raahe intézetből) részt vesz egy ötnapos képzésen a bolgár fővárosban.

Az így felkészített tanárok ezután kísérleti oktatást tartanak a saját iskolájukban, összesen 100 diáknak. Az így szerzett - vagyis a Kézikönyv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos - tapasztalatokat két, az európai uniós zsargonban multiplikátornak nevezett rendezvényen ismertetik és vitatják meg a szakképzésben dolgozó elméleti szakértők, intézményvezetők és döntéshozók: egy szófiai műhelymunkán (workshop) és egy budapesti nemzetközi konferencián.

A résztvevők emellett összefoglalják a 18 hónapos projekt megvalósítása során szerzett tapasztalatokat, és ez alapján szakpolitikai változtatásokat javasolnak az egyes tagállamok és az európai uniós szervek döntéshozóinak.


Multiplikátor rendezvények

Itt mutatjuk be a projekt eredményeit a szakmai közönségnek, vagyis szakképző intézetek és a döntéshozó szervek képviselőinek.

  • műhelymunka (Szófia, Bulgária)

  • nemzetközi konferencia (Budapest)

5. Hírek


Magyar diákok tízezreit fenyegeti a lemorzsolódás

Drámaian magas a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekek aránya – derül ki az Oktatási Hivatal 2017–2018-as tanév első félévére vonatkozó, lapunk által megismert adataiból. A köznevelési törvény szerint veszélyeztetettnek az a tanuló számít, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat. A hivatal a 2016–2017-es tanév második félévétől vizsgálja azt, hány diákot fenyeget a veszély, hogy idő előtt elhagyja az iskolapadot.

Az adatgyűjtés célja éppen az, hogy a veszélyeztetett tanulóknak segítséget nyújtsanak, és megelőzzék a tényleges lemorzsolódást. Nem mellékes tény az sem, hogy hazánk – más európai országokhoz hasonlóan – vállalta az uniós célkitűzést, hogy 2020-ig 10 százalékra csökkenti a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát. Ám úgy néz ki, egyelőre ábránd marad, ugyanis az Eurostat adatai szerint 2014-től 2016-ig csak romlott az arány, igaz, tavaly minimális, 0,2 százalékos javulás történt. Így 12,2 százalékos mutató jött ki.

Ami a veszélyeztetettséggel kapcsolatos adatokat illeti, már a tavalyi tanév második féléves adatai sem voltak biztatók, ugyanis az iskolába járó 745 ezer diák 10,85 százalékát fenyegette lemorzsolódás. Az arány az idei tanév első félévére sem javult, már több mint 82 ezer gyermeket veszélyeztet a lemorzsolódás. Az adatokat megyei bontásban nézve kiderül: míg a fővárosban, Csongrádban vagy Győr-Moson-Sopronban a legalacsonyabb az érintett tanulók aránya, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban a legmagasabb, 16 és 19 százalék között van.

Nincs okuk örülni a Zala megyeieknek sem: a csökkenő gyermeklétszám ellenére 2090-ről 2540-re nőtt az érintett gyerekek száma a 2017–2018-as tanév első felére.

Nem meglepő módon jelentősen eltér a veszélyeztetettség aránya, ha iskolatípusonként vizsgáljuk az adatokat. Míg a gimnáziumokat elenyésző mértékben érinti a probléma, az általános iskolások fenyegetettségében pedig enyhe csökkenést látni, addig a szakképzésbe járó diákoknál aggasztó a növekedés. Főként a szakközépiskolások (korábbi néven szakiskolások) esetén nőtt a kockázat. Itt is jelentősen csökkent a diákszám (76 ezerről 71 600-ra), mégis 13 700-ról 15 100-ra nőtt a lemorzsolódással fenyegetett gyerekek száma. Vagyis félő, hogy minden ötödik szakközépiskolás kiesik az iskolarendszerből.

A helyzet sokat romlott például Borsodban és Szabolcsban is. Míg előbbi megyében 20,4 százalékról 26 százalék fölé nőtt a veszélyeztetett szakközépiskolai tanulók aránya, addig utóbbiban 23,6-ről 29,5 százalékra. Ehhez hasonlóan Zala megyében 18-ról 29 százalékra nőtt a veszélyeztetett tanulók aránya. Ugyancsak 20 százalék felett van az arány Bács-Kiskunban, Békésben, Budapesten, Komárom-Esztergomban, Nógrádban, Pest megyében, Somogyban, Vasban és Veszprémben is.

Sokak szerint az is hozzájárulhat az iskolai lemorzsolódáshoz, hogy az Orbán-kormány a tankötelezettséget 18-ról 16 évre csökkentette. Az egyik legnagyobb probléma, hogy – ahogy a kormány egy cselekvési tervben maga is beismeri – a jelenlegi finanszírozási rend arra ösztönzi a nehéz sorsú családokat, hogy iskola helyett inkább közmunkára küldjék a 16 éves kort elérő fiatalokat. Ennek oka, hogy a diákokat megillető juttatások, ösztöndíjak alacsonyabbak a közfoglalkoztatási bérnél. Az oktatásirányítás egyébként évek óta ígéri, hogy megvizsgálja, milyen hatással járt a tankötelezettségi korhatár csökkentése, ám érdemi lépést az ügyben azóta sem tett.

A témakörben a szegregáció kérdése is megkerülhetetlen. Ezzel kapcsolatban ideológiai vitáknak is tanúi lehettünk, hiszen bár a roma gyermekek szándékos és tudatos elkülönítése biztosan hátrányosan hat a jövőjükre, Kelet-Magyarország számos pontján gyakran demográfiai okok vezettek a tisztán cigány osztályok elindításához. Emlékezetes a nyíregyházi huszártelepi iskola ügye: a görögkatolikus intézményt jogvédők támadták, míg a gyermekeiket oda járató családok védelmükbe vették. A Kúria végül három éve kimondta, hogy az iskola nem szegregál. Ám Magyarország továbbra is bírálatok tárgya, például az Európai Bizottság 2016-ban kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt.

A Magyar Nemzet Szalon legutóbbi rendezvényén Szelényi Iván szociológus arról beszélt, túlságosan korán kezdődik el a tanulók specializációja, és „tragikus a tankötelezettség korhatárának leszállítása”. Az évtizedeken át az Egyesült Államokban oktató szakember szerint még 18 éves korban is nehéz eldönteni, hogy mit akar csinálni az ember. Jobbnak nevezte az amerikai rendszert, ahol a college-okban az első két évben nem kell fő szakirányt választani. Itthon ráadásul a tanárok és a diákok rendkívül túlterheltek a memorizálással. Szelényi az unióban bevezetett bolognai rendszert is hibásnak tartja, mivel az is a túl korai specializációt támogatja.

 

Forrás: Magyar Nemzet, https://mno.hu/



Hamarosan kész lesznek a kézikönyv nemzeti nyelvű változatai!

A Raabe lassan befejezi a kézikönyv angol változatának szerkesztését, és kezdődik a következő szakasz: a nemzeti nyelvű kiadványok elkészítése. A fordítók már dolgoznak az angol verzióval, úgyhogy reméljük, nyár végére meglesznek a fordítások is. A kiadvány minden változata ingyenesen elérhető lesz a honlapon!
A tartalomjegyzék jelenleg így néz ki:

 

    1. Introduction
    2. Career Management Skills (CMS) and their importance
    3. CMS Matrix
    4. How to use the Manual - recommendations for teachers
    5. Career management skills development through the curriculum
    6. CMS development activities

      6.1 Understanding and developing myself
      6.2 Exploring life, learning and work
      6.3 Developing and managing my career
      6.4 CT skills

    7. Conclusions
    8. Glossary
    9. Bibliography



Ingyenesen letölthető a tanári kézikönyvünk angol nyelven!

Örömmel értesítjük, hogy a „CAREER MANAGEMENT SKILLS TRAINING MANUAL FOR VET TEACHERS” című kézikönyv ingyenesen letölthető,

A kézikönyv eléréséhez kattintson ide! >>



Ingyenesen letölthető a tanári kézikönyvünk magyar, finn és bolgár nyelven is!

A „CAREER MANAGEMENT SKILLS TRAINING MANUAL FOR VET TEACHERS” című kézikönyv magyar, finn és bolgár változata is már ingyenesen letölthető.

A magyar nyelvű kézikönyv eléréséhez kattintson ide! >>

A finn nyelvű kézikönyv eléréséhez kattintson ide! >>

A bolgár nyelvű kézikönyv eléréséhez kattintson ide! >>



6. Kapcsolat

Cím
Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft.
1116 Budapest, Temesvár u. 20.


Telefon
Raabe szerkesztőség:
Raabe projektmenedzsment: (+36 1) 270 9352
Fax: (+36 1) 349-8773



Facebook, Linkedin