1. A projekt leírása

Napjainkban Európában egyre nő azoknak a szakiskolai diákoknak a száma, akiknél fennáll a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás veszélye. A CARMA projekt célja, hogy a résztvevő országok - Magyarország, Finnország és Bulgária -, de lehetőség szerint minél több európai ország tanárai képesek legyenek pályaválasztási és karriertervezési tanácsokat adni a szakiskolai tanulóiknak, akik az új készségek birtokában tudatosabban választanak szakmát. Ezáltal motiváltabbak lesznek, csökken a hiányzások és a korai iskolaelhagyók száma, aminek eredményeként a végzett diákok nagyobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon.

Azért, hogy mindezt elérje, egy öttagú nemzetközi konzorcium a már említett 3 országból - Magyarországról, Finnországból és Bulgáriából - a Raabe Klett Kft vezetésével arra vállalkozott, hogy kidolgoz egy átfogó karriertervezési kézikönyvet szakiskolai oktatók számára. A kézikönyvet alapul véve a konzorciumban résztvevő két szakiskola (a csepeli Weiss Manfréd és a finn Raahe intézet) öt-öt tanára egy ötnapos képzésen vesz részt a bolgár fővárosban. Az így felkészített tanárok ezután kísérleti oktatást tartanak a saját iskolájukban, összesen 100 diáknak. Az így szerzett - vagyis a kézikönyv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos - tapasztalatokat két ún. multiplikátor rendezvényen ismertetik és vitatják meg a szakképzésben dolgozó elméleti szakértők, intézetvezetők és döntéshozók: egy műhelymunkán (workshop), amelyet Szófiában tartanak és egy budapesti nemzetközi konferencián.

Ahhoz, hogy sikeresen egyengessük a saját karrierünket, számos különböző készségre van szükség. Ezeket fölsorolja az élethosszig tartó tanuláshoz kulcsfontosságú kompetenciákról szóló európai keretdokumentum is, kiemelve többek között a "tanulj meg tanulni" elvét, a digitalis kompetenciákat (például a munkavállaló önreklámját a közösségi médiában és általában a webes jelenlétet), valamint a társas készségeket (például, hogy képesek legyünk hatékonyan bemutatni a munkaerőpiaci szempontból lényeges erősségeinket).

Projektünk nagyban támaszkodik az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network - ELGPN) ajánlásaira és az általuk összegyűjtött tudásra. 2007 és 2015 között ez a hálózat segítette az EU-tagállamokat (valamint az Erasmus+ programban résztvevő, EU-n kívüli országokat) és az Európai Bizottságot abban, hogy elmélyítsék az európai együttműködést a pályaválasztást érintő kérdésekben mind az oktatás, mind a munkavállalás területén. Az egyik közelmúltban kiadott dokumentumában a hálózat leszögezte: a karriermenedzselési készségek fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy magas színvonalú legyen egy szakképzési rendszer. A szakpolitikai fórum azt is megállapította: a pályaorientációnak az iskolákban a munkaerőpiacra való átmenet időszakára kell összpontosítania, és figyelembe kell vennie a tanulók sokféleségét.

A projektben résztvevő három országban különböző okokból, de mindenütt a szakiskolai tanulók egy többé-kevésbé állandó hányada nem szerzi meg a végzettséget igazoló papírt. Finnországban ez inkább a bevándorló és hátrányos helyzetű tanulókra igaz, Magyarországon és Bulgáriában a legutóbbi időkig azzal függött össze, hogy sok diák nem látott realis esélyt arra, hogy az iskola elvégzése után elhelyezkedjen, és emiatt kevésbé voltak motiváltak.

A nemzeti kormányok általában hosszú távú stratégiákkal próbálják enyhíteni a korai iskolaelhagyás negatív hatásait, és elsősorban a szakiskolai oktatás minőségét próbálják javítani. Ahhoz azonban, hogy a tanulók a lehető legtöbb információ birtokában önálló, felelős döntést tudjanak hozni a karrierjüket érintő kérdésekben, a szakiskolai tanárok aktívabb részvételére van szükség. A szakiskolai oktatás ma szinte kizárólag a választott szakmához szükséges készségek fejlesztésére összpontosít, és háttérbe szorulnak a konkrét szakmától elvonatkoztatható, szakmától függetlenül alkalmazható ún. horizontális kompetenciák. A pályaorientációs képzés a szakiskolákban híd lehet az iskola és az üzleti világ között, megkönnyítheti az átmenetet az iskolából a munka világába. Egy friss felmérés szerint Magyarországon a szakmunkástanulók több mint a negyede és a szakképzésben résztvevő diákok több mint a harmada mondta azt, hogy ha újrakezdhetné, másik szakmát választana. Ezért is fontos a pályaorientáció beépítése a képzésbe, hogy a diákok lássák a karrierlehetőségeiket, és hogy olyan munkát válasszanak, amely megfelel az érdeklődésüknek és a céljaiknak. A pályaorientációs tájékoztatást éppen ezért már a szakiskolai képzés korai szakaszában elérhetővé kell tenni a diákoknak, hogy aki akar, választhasson másik, neki jobban megfelelő szakmát, ahelyett, hogy kiesne a képzésből, és a korai iskolaelhagyók táborát szaporítaná (Field et al., Kuczera et al.)

A korai iskolaelhagyásnak számos oka lehet. Ezek feltérképezése és megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő intézkedések születhessenek, amelyekkel enyhíteni lehet a problémát. Az Európai Unió egyik célkitűzése, hogy 2020-ra tíz százalék alá szorítsák a korai iskolaelhagyás mértékét. ( Europe 2020 Target: Early Leavers from Education and Training) Ehhez átfogó stratégiára, az okok megismerésére és megfelelő megelőzési és beavatkozási intézkedésekre van szükség. Ezek egyúttal a szakképzés minőségének javulásához is vezetnek.

2. Projektpartnerek


Raabe Klett Kft.

A stuttgarti székhelyű Klett csoport Európa egyik vezető kiadója az oktatás és a képzés területén. A társaság a Raabe márkanév alatt cserelapos szerkezetű szakkönyveket, folyóiratokat, pedagógusoknak szóló módszertani segédanyagokat kínál, továbbá akkreditált továbbképzéseket és konferenciákat tart. A Klett kínálatában elsősorban iskolai és nyelvtanfolyami használatra szánt nyelvkönyvek és tankönyvek találhatók, amelyekhez egyre szélesebb körben érhető el digitális tananyag.

A vállalatnak 27 alkalmazottja van, és több mint 200 szakértővel működik együtt az oktatás és a képzés területén. A társaság kitűnő stratégiai viszonyt ápol a magyar kormány illetékes minisztériumának oktatási államtitkárságával és több olyan neves európai egyetemmel, amelyek oktatásirányítás - és szervezés témakörében tartanak kurzusokat.

A Raabe Klett csaknem félszáz akkreditált pedagógusképzést kínál. Ezeken évente több mint 2000 pedagógus vesz részt. 2015-ben több mint 150 ilyen képzést szervezett. A 2008-ban elindított Raabe Akadémia jogi és módszertani továbbképzéseket tart közoktatási intézmények vezetőinek.

A Raabe Klett emellett üzemeltet egy szakképzéssel foglalkozó weboldalt (http://szakkepzes.raabe.hu) és kiad egy a szakképzés aktuális kérdéseivel foglalkozó, 12 oldalas havilapot, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen hozott létre. A honlapon lehetőség van arra is, hogy az érdeklődők kérdéseket tegyenek föl a szakképzéssel kapcsolatban, és ezeket az ország vezető szakemberei megválaszolják. Végül, de nem utolsósorban a Raabe Klett szervezi immár öt éve Magyarország legnagyobb tanévindító konferenciáját, amelyen több száz intézményvezető és pedagógus vesz részt Magyarországról és Európából, hogy véleményt cseréljenek, és megismertessék egymással a legjobb megoldásokat az intézményvezetés és az iskolai oktatás területén.


Budapesti Műszaki Egyetem

Magyarország vezető műszaki felsőoktatási intézményeként és a magyarországi minőségi szakiskolai tanárképzés egyik kiemelt helyszíneként a BME tevékenyen hozzá tud járulni a projekt minden céljának megvalósításához, de különösen a fejlesztési folyamat minőségének biztosításához. Az egyetem emellett összehasonlító kutatással segíti annak a hatékony képzési modellnek a kidolgozását, amely alapján a projekt részeként szakiskolai tanárokat képeznek ki arra, hogy pályaválasztási és karriertervezési tanácsokkal lássák el diákjaikat.

A BME mindezeken túl központi szerepet vállal a projekt tapasztalatait összegző szakpolitikai javaslatok megfogalmazásában.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyolc karán több mint 80 tanszék és intézet működik. Ezeken összesen 1200 oktató, köztük 700 kutató dolgozik; rajtuk kívül meghívott előadók és gyakorlati szakemberek is segítik az oktatást és a kutatást. Az egyetem 24 ezer hallgatójából 800 külföldi, a világ félszáz országából. A BME bocsátja ki a Magyarországon kiadott mérnöki diplomák 70 százalékát.


Raahe Szakképző Intézet (Finnország)

A Raahe megyei oktatási és képzési konzorcium (Raahenkoulutuskuntayhtymä) minőségi középiskolai szakoktatást és képzést kínál Raahe régió három iskolájában. A három iskola - a Raahe Szakképző Intézet, a Lybecker Kézműves és Tervező Intézet és a Ruukki Mezőgazdasági Intézet - számos különböző területen nyújt képzést összesen nagyjából 1000 diáknak.

A képzési programok átlagosan 3 évesek, megfelelő alapismeretekkel vértezik föl a diákokat, hogy elhelyezkedjenek a választott szakmában. A képzés három részből tevődik össze: 1. elméleti oktatás 2. gyakorlat az iskola tanműhelyeiben 3. legalább hat hónapos munkahelyi gyakorlat.

Az intézet büszke rá, hogy hozzájárulhat ahhoz, hogy az iskolai lemorzsolódás Raahe régióban kevesebb mint 9 százalék.


Weiss Manfréd Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Budapest)

A 67 éves csepeli iskola - amely 50 osztályteremmel és 4 ezer négyzetméternyi műhellyel rendelkezik - az 1980-as évekig az alapítás céljának megfelelően a fémmegmunkálás és a gépészet területén jártas szakembereket képzett a helyi gyár - eredetileg Weiss Manfréd, későbbi nevén a Csepeli Művek - számára.

Ma már - a gazdasági életben végbement változásoknak megfelelően - az elektronikai és a számítástechnikai képzés a meghatározó.

Az idei tanévben az iskolának 640 tanulója van, közülük 352-en szakiskolai oktatáson vesznek részt. A tanárok száma 92. Az intézmény kollégiuma 150 diáknak nyújt férőhelyet.


Selfinvest (Bulgária)

A 2009-ben alapított cég felnőttképzéssel és pályaválasztási tanácsadással foglalkozik, és mint ilyen, komoly képzési tapasztalata van mind az üzleti világban, mind az iskolákban. 2012-ben Bulgáriában a Selfinvest saját fejlesztésű szimulációs tréningje elnyerte a Legjobb gyakorlat díját az Innovatív gyakorlatok a középiskolai pályaválasztási tanácsadás és karriertervezés területén elnevezésű országos versenyen. A díjazott tréning célja 16-19 éves diákok karriertervezési ismereteinek és önmenedzselési készségeinek fejlesztése. Az "Utazás indián földön" fantázianevű tréning során a fiataloknak egy folyamatosan változó környezetben helytállva váratlan helyzeteket kell megoldaniuk. 2012-ben a Selfinvest szimulációs játékát bemutatták a karriertanácsadók szófiai nemzetközi konferenciáján, ahol nagyon pozitív visszajelzéseket kapott a szerte Európából érkezett szakértőktől.

3. A projekt céljai

- egy átfogó Kézikönyv összeállítása, amely alapján a szakiskolai tanárok - új tanári szerepeket is betöltve - segíthetik a tanulókat a pályaválasztásban és abban, hogy hogyan tervezzék meg és irányítsák önállóan a karrierjüket;


- egy strukturált képzés kidolgozása és megtartása, amely fölkészíti a szakiskolai tanárokat arra, hogy tanácsokkal lássák el diákjaikat a pályaválasztás és a karriertervezés során;


- kísérleti oktatás összesen 100 tanulónak, amelyet a képzésen résztvevő tanárok (a budapesti Weiss Manfréd szakiskola és a finn Raahe szakképző intézmény öt-öt oktatója) a saját iskolájuk diákjainak tartanak;


- szakpolitikai javaslatok megfogalmazása - A projekt résztvevői összefoglalják a projekt megvalósítása során szerzett tapasztalatokat, és ez alapján szakpolitikai változtatásokat javasolnak az egyes tagállamok és az európai uniós szervek döntéshozóinak.

4. Események

Projekttalálkozók

  • projektindító értekezlet (Budapest)

  • félidei találkozó (Raahe, Finnország)

  • zárótanácskozás (Budapest)


Projektindító értekezlet (Budapest) - 2016. november 30.

A projektpartnerek megtartották első találkozójukat november utolsó napján Budapesten. A projektindító értekezleten tízen vettek részt, ketten-ketten a projektben résztvevő öt szervezettől. A résztvevők ismét áttekintették a projekt ütemtervét és a tennivalókat, különös tekintettel azokra a feladatokra, amelyek a projekt első fontos eredményével, a szakiskolai tanárok számára készülő karriertervezési kézikönyvvel kapcsolatosak.



A tanácskozás elején minden partner bemutatkozott egy rövid prezentációval.

A partnerek kaptak egy sereg iratot, amelyet a projektet koordináló Raabe Klett Kft állított össze. Ezek közül az első és legfontosabb az úgynevezett Partnerségi Megállapodás, amely a Raabe Klett és az egyes partnerek között megkötendő szerződés. Ez többek között kiterjed a felek általános jogaira és kötelezettségeire, tartalmazza az egyes partnerekre lebontott tervezett költségvetést, a feladatok leírását, a határidőket, valamint az együttműködés pénzügyi szabályait. A partnerek emellett kézhez kapták a négy, úgynevezett Stratégiai Dokumentumot. Ezek az alábbi négy nagy területre vonatkozóan tartalmaznak tudnivalókat: kommunikáció a projekt megvalósítása során, a projekt eredményeinek terjesztése, a projekt felügyelete és értékelése, valamint a projekt megvalósítását fenyegető kockázatok azonosítása és elhárítása.

Az értekezleten a partnerek megállapodtak, hogy a projekt során végig az Európai Bizottság mellett működő Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) szószedetét fogják alapul venni, ha vita lenne valamely szakkifejezés használatáról. Megállapodtak abban is, hogy az eddig használt kommunikációs csatornákat kibővítik a Skype és egy fájlmegosztó felület használatával, és létrehoznak egy levelezési listát is. A Raabe Klett vállalta, hogy megosztja ezen az új fájlmegosztó felületen a projektet összefoglaló prezentációt és azt a táblázatrendszert, amely leírja a CARMA projekt részletes tennivalóit a határidőkkel, az egyes partnerekre lebontva.

A projekt megvalósításának első lépéseként a partnereknek úgynevezett "országspecifikus nyers információt" kell gyűjteniük, vagyis olyan szabályokat, adatokat és jó gyakorlatot, amely a pályaorientációval kapcsolatos a szakképzés területén az adott országban (Magyarországon, Finnországban és Bulgáriában). A résztvevők ennek megfelelően vállalták, hogy készítenek egy országjelentést az alapján a tervezet alapján, amelyet a BME Műszaki Pedagógiai Tanszék terjesztett elő az értekezleten. A tervezetet a Raabe Klett véglegesíti, és elküldi a partnereknek, akiknek ez alapján kell összeszedniük a Kézikönyv szempontjából releváns információkat január 22-re.

Mindemellett a bolgár partner, a Selfinvest vállalta, hogy öt A4-es oldalon megírja a Kézikönyv általános bevezetőjét. A projektterv szerint a Kézikönyv angol nyelvű változata 2017 május végére készül el.



A Kézikönyv alapján a projektben résztvevő két iskolából (a csepeli Weiss Manfréd szakképző iskolából és az észak-finnországi Raahe intézetből) részt vesz egy ötnapos képzésen a bolgár fővárosban.

Az így felkészített tanárok ezután kísérleti oktatást tartanak a saját iskolájukban, összesen 100 diáknak. Az így szerzett - vagyis a Kézikönyv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos - tapasztalatokat két, az európai uniós zsargonban multiplikátornak nevezett rendezvényen ismertetik és vitatják meg a szakképzésben dolgozó elméleti szakértők, intézményvezetők és döntéshozók: egy szófiai műhelymunkán (workshop) és egy budapesti nemzetközi konferencián.

A résztvevők emellett összefoglalják a 18 hónapos projekt megvalósítása során szerzett tapasztalatokat, és ez alapján szakpolitikai változtatásokat javasolnak az egyes tagállamok és az európai uniós szervek döntéshozóinak.


Multiplikátor rendezvények

Itt mutatjuk be a projekt eredményeit a szakmai közönségnek, vagyis szakképző intézetek és a döntéshozó szervek képviselőinek.

  • műhelymunka (Szófia, Bulgária)

  • nemzetközi konferencia (Budapest)

2016. december
Napjainkban Európában egyre nő azoknak a szakiskolai diákoknak a száma, akiknél fennáll a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás veszélye. A Carma projekt célja, hogy a részt vevő országok - Magyarország, Finnország és Bulgária -, de lehetőség szerint minél több európai ország tanárai képesek legyenek pályaválasztási és karriertervezési tanácsokat adni szakiskolai tanulóiknak, akik az új készségek birtokában tudatosabban választanak szakmát. Ezáltal motiváltabbak lesznek, csökken a hiányzások és a korai iskolaelhagyók száma, aminek eredményeként a végzett diákok nagyobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon.

Azért, hogy mindezt elérje, egy öttagú nemzetközi konzorcium a már említett 3 országból - Magyarországról, Finnországból és Bulgáriából - a Raabe Klett Kft. vezetésével arra vállalkozott, hogy kidolgoz egy átfogó karriertervezési kézikönyvet szakiskolai oktatók számára. A kézikönyvet alapul véve a konzorciumban részt vevő két szakiskola (a csepeli Weiss Manfréd és a finn Raahe intézet) öt-öt tanára egy ötnapos képzésen vesz részt a bolgár fővárosban. Az így felkészített tanárok ezután kísérleti oktatást tartanak a saját iskolájukban, összesen 100 diáknak. Az így szerzett - vagyis a kézikönyv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos - tapasztalatokat két ún. multiplikátor rendezvényen ismertetik és vitatják meg a szakképzésben dolgozó elméleti szakértők, intézetvezetők és döntéshozók: egy műhelymunkán (workshop), amelyet Szófiában tartanak, és egy budapesti nemzetközi konferencián.
2017. január
Országspecifikus nyers információk gyűjtése a szakképzési rendszerről

A kézikönyv használhatósága szempontjából elsőrendű jelentősége van annak, hogy a szerzőknek már a tervezési fázisban elegendően pontos képe legyen a kiinduló oktatási rendszerekről, amelyek keretén belül a kiadványt alkalmazni fogják. Az általános kereteket ilyen módon kirajzoló kutatást figyelembe vevő módszertani kézikönyv pilotja így a konkrét pedagógiai módszerek kipróbálására, az egyedi szociokulturális közegben született tapasztalatok begyűjtésére és visszacsatolására irányul majd.

Ezért a kézikönyv tartalomfejlesztését a projektpartnerek országspecifikus információgyűjtésével kezdtük, amelynek eredményeképpen körvonalazódtak a projektben részt vevő országok szakképzési rendszerének a pályaorientáció szempontjából fontos vonásai.
2017. február
Az összegyűjtött információkat a BME csapata áttekintette, elemezte és rendszerezte. Elkészítették azoknak az ismereteknek, képességeknek, kompetenciáknak a vázlatos listáját, amelyek a hatékony pályaorientációhoz szükségesek. Ezen az alábbiak szerepelnek:

Miután a kötet írói elosztották egymás között a feladatokat, elkezdődhet a szöveg megírásának fázisa!
2017. március
Hogy a projekthez külső véleményeket is figyelembe tudjunk venni a kötet készítése során, három intézmény fókuszcsoportos beszélgetést folytat majd. Ennek során egy-egy csoport meghívott szakember egy moderátor által irányított beszélgetés keretén belül beszélget majd a szakképzés alapvető kérdéseiről és kihívásairól. A beszélgetés tanulságai bekerülnek majd a kézikönyvbe.

Az egyes intézmények előkészítésként kiválasztották a fókuszcsoportos beszélgetés meghívottait, elkészítették azoknak a kérdéseknek a listáját, amelyekről mindenképpen szó kell hogy essék, illetve a beszélgetés forgatókönyvét. A Selfinvest 10, pályaorientációval és karriertervezéssel foglalkozó coachot, a Weiss és a Brahe pedig 10-10 külső, tehát nem az intézményben tevékenykedő tanárt, illetve diákot választott ki és hívott meg a fókuszcsoportos beszélgetésre.
2017. április
Az egyes intézmények lebonyolították a fókuszcsoportos beszélgetést. Ennek során megtárgyalták az egyes szakképzési rendszerek erősségeit és gyengéit, a fenyegető veszélyeket és a helyzetben rejlő lehetőségeket, azokat a készségeket és képességeket, amelyeket szerintük fejleszteni kellene ahhoz, hogy megfeleljenek a munkaerőpiaci elvárásoknak. Mint kiderült, a problémákat nem is elsősorban abban látják, hogy nem esik elég szó az olyan gyakorlati teendőkről, mint hogy hogyan írjunk CV-t, vagy hogyan öltözzünk fel egy állásinterjúra. Sokkal inkább az úgynevezett szoft képességek fejlesztését hiányolják, mint például a személyiségfejlesztési módszerekre vonatkozó aktív, gyakorlati ismereteket.
2017. május
A csapat elkezdett készülődni a Raahéban tartandó meetingre. Az egyetem végzett a kézikönyv megírásával, a Raabe pedig a szerkesztésével. A meetingen elsősorban a többi csapattag véleményét és javaslatait szeretnék meghallgatni a kézikönyvet illetően, valamint megszervezni a két partneriskola tanárainak tréningjét, amelynek során felkészülhetnek a kiadvány gyakorlati tesztjeként működő próbaoktatásra.

5. Hírek


Project meeting Raahéban

Júniusban megtartottuk második projekt meetingünket Raahéban, egy finn tengerparti kisvárosban, jún 8 és 10 között. A projektpartnerek bemutatták eddigi tevékenységüket, illetve sok szó esett az előttünk álló feladatokról is. Még egy kis szabadidős programra is volt idő.

 

 

Az egyetem képviselői, dr. Vidékiné Reményi Judit és dr. Molnár György vezetésével áttekintettük a kézikönyet, illetve megbeszéltük a könyvvel próbatanítást végző tanárok tréningjével kapcsolatos teendőket is.

 

 

A kiadvány nagyon gyakorlatias lesz, némi elméleti bevezető után zömében órai tevékenységterveket tartalmaz, amelyek segítségével a tanárok/iskolapszichológusok fejleszthetik a diákok munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez, esetleges pályamódosításhoz szükséges készségeit.

 

 



Minden gyerek számít - Pedagógusok is részt vehetnek a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemben

Európában és Magyarországon is magas az iskolából idő előtt, végzettség nélkül kikerülő fiatalok aránya. Pedig az alacsony iskolai végzettség miatt nagyobb a kockázata a munkanélküliségnek, a szegénységnek, az egészségügyi problémák megjelenésének és a társadalmi kirekesztődésnek is. Egy most lezárult – a Tempus Közalapítvány által vezetett – európai projektben ezért egy olyan, a mindennapokban is használható eszköztárat hoztak létre, amely segíthet a pedagógusoknak a veszélyeztetett diákok iskolában tartásában.

 

A 2014 és 2017 között zajlott CroCooS (Cross-sectoral cooperation focused solutions for preventing early school leaving – Szektorközi együttműködéssel a korai iskolaelhagyás megelőzéséért) együttműködésben Szerbia, Szlovénia és Magyarország vett részt, dán és holland partnerek közreműködésével. A projekt keretében 15 iskolát – köztük öt magyar szakképző intézményt – támogattak olyan korai jelzőrendszer bevezetésében, amelynek segítségével időben észrevehető, ha egy diáknál fennáll a lemorzsolódás veszélye. Az iskolából való tartós kimaradás, vagy a hirtelen észlelt változás a viselkedésben, a társak közti szocializációban vagy a tanulmányi eredményekben, olyan jelek lehetnek, melyek felismerése és a megfelelő beavatkozás által akár meg is akadályozható az iskolai pályafutás kudarca.

 

A projektzáró konferencián Navracsics Tibor uniós biztos videóüzenetében kiemelte, hogy a korai iskolaelhagyás problémáját az iskolák egyedül nem tudják megoldani, ehhez szükség van minden érintett fél – diákok, szülők, pedagógusok, iskolavezetők, társszakmák szakemberei, helyi szervezetek és döntéshozók – együttműködésére. Példaként említette az idén 30. születésnapját ünneplő Erasmus+ programot, amelynek egyik prioritása szintén a korai iskolaelhagyás megelőzése és az ifjúsági munkanélküliség csökkentése az uniós tagállamokban.

 

Tordai Péter, a CroCooS projektet és az Erasmus+ program hazai koordinálását megvalósító Tempus Közalapítvány igazgatója hozzátette: 2012 óta foglalkoznak a szervezetnél ezzel a témával, és folyamatosan egymásra épülő fejlesztési és szakpolitikai projektekkel, valamint kutatásokkal járulnak hozzá az iskolai lemorzsolódás csökkentéséhez Magyarországon.

 

A most lezárult nemzetközi szakpolitikai kísérletben is azt vizsgálták, hogy milyen eszközök segíthetik leginkább a 9. évfolyamos diákok nagyarányú lemorzsolódásának csökkentését, és hogyan támogatható ezeknek az eszközöknek a beépítése az iskolák – elsősorban a tanári munka – mindennapjaiba.

 

A munka szerves része a részt vevő intézményekben zajlott, ahová havonta látogattak el azok a mentorok, akik előzetesen szakmai felkészítést kaptak, és maguk is részt vettek a projektben. Az ő segítségükkel kisebb csapatok alakultak a paksi, dombóvári, barcsi és budapesti szakgimnáziumokban és szakképző intézményekben. A közös munka eredményeképpen volt, ahol új közösségi tereket alakítottak ki a diákokkal és szülőkkel folytatott beszélgetésekre, mások a szabadidő hasznos eltöltésének iskolai lehetőségeire helyezték a hangsúlyt, míg volt, amelyik iskolában saját mentorrendszert építettek ki a rászoruló diákok személyes támogatása érdekében.

 

A CroCooS projekt keretében emellett létrehoztak egy pedagógusok, intézményvezetők és szakemberek számára elérhető online eszköztárat és az intézményes bevezetést támogató útmutatót, amely nagyon egyszerű lépésekre bontva ad iránymutatást a lemorzsolódás megelőzését célzó intézményes folyamatok felépítéséhez. Erre példa az intézmény stratégiai céljainak megvalósítását szolgáló – a PDCA logika ismétlődő, négylépéses menedzsment módszerét követő – leírás, vagy az olyan, a tesztelés során is bevált eszközök alkalmazása, mely a tanárok közti esetmegbeszélés módját, a diákokkal való bizalomépítést, hatékony kommunikációt segíti.

 

A CroCooS projekt első fázisában kutatásokat végeztek. Azokat a tipikus figyelmeztető jeleket vizsgálták nemzetközi összehasonlításban, amelyek jellemzően megelőzik az iskolából való kimaradást a diákoknál. Ilyen, a pedagógusok által is könnyen észrevehető jelzések pl. a következők:

  • a tanulói magatartás változása
  • hiányzás
  • az iskolai teljesítmény romlása
  • alacsony motiváció
  • kirekesztődés az osztályban

 

A zárókonferencián Szegedi Eszter projektvezető kiemelte: ha az iskolák – a pedagógusok és a vezetőség – felismerik azt, hogy nekik is van felelősségük a korai iskolaelhagyás felszámolásában, azzal máris megtették az első lépést a probléma csökkentése felé vezető úton. Hasznos tapasztalatokkal szolgálhatnak számukra azok az intézmények, amelyek részt vettek a CroCooS projektben, és élményeikről a Minden diák számít című kiadványban számoltak be, amely négy nyelven érhető el a projekt honlapján.

 

A projektben részt vett szervezetek:

  • Tempus Közalapítvány, konzorciumvezető
  • Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Kft. (FSZK)
  • Expanzió Humán Tanácsadó Kft.
  • Youth Guidance Center, Dánia
  • The Institute of the Republic of Slovenia for Vocational Education and Training (CPI), Szlovénia
  • Education Forum, Szerbia

 

További információ a Tempus Közalapítvány szakmai honlapján található: www.crocoos.tka.hu



A duális felsőoktatás és a gazdaság - Miért előnyös a cégeknek?

A felsőoktatási duális képzés legfőbb szabályai, keretei, megszervezésének és finanszírozásának legfontosabb kérdései több korábbi cikkben már bemutatásra kerültek, ezért jelen írás egyéb olyan kérdéseket jár körbe, mint a gazdasági kamarának a felsőoktatási duális képzésben betöltött szerepe, az ún. látogatóbizottságok működése és a Duális Képzési Tanács működése.

 

  Háromféle képzéstípus

 

A duális képzés fogalma 2015 óta a felsőoktatás területén is megjelent, sőt pilot jelleggel már korábban is indult duális formában felsőoktatási képzés. A felsőoktatásban gyakorlat háromféleképpen is folyhat. A felsőoktatási szakképzésben, a felsőoktatás szempontjából gyakorlatigényes, legalább hat hétig tartó alap- és mesterképzési szakokon, valamint jelen témánk megtestesüléseként - felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget adó, alap- és mesterképzési gyakorlatigényes szakokon - a felsőoktatási duális képzési formában.  

 

Tervezett és megkötött hallgatói munkaszerződések képzési területenként a 2016/17-es tanévben dia1

 

A gazdaság szereplői mindhárom képzéstípusból kikerülő szakemberrel találkozhatnak, éppen ezért nem mindegy, hogy a gyakorlóhelyek mely formában kívánnak hallgatókat fogadni. A legintenzívebb, legmélyebb együttműködés a duális képzésben valósul meg, igaz, a legnagyobb eredmények is e formában születnek a hallgatók és a munkáltatók szempontjából egyaránt.

 

A célokrólA felsőoktatási duális képzés célját elsősorban a Duális Képzési Tanács határozta meg, amelynek küldetésnyilatkozata megtalálható a www.dualisdiploma.hu oldalon is. A felsőoktatási duális képzés célja, hogy segítse a gazdasági szféra és a felsőoktatás közti kapcsolat szorosabbá tételét, ennek keretei között támogassa a felsőoktatási ismeretek átadásának és a gyakorlati, felhasználói szféra elvárásainak kapcsolódását a gyakorlatorientált képzésre. Ezáltal a hallgatók olyan munkatapasztalattal, készségekkel és képességekkel gazdagodnak a képzés során, amelynek birtoklása határozottan előnyös helyzetet teremt számukra a munkaadóknál.

 

A duális képzés előnyei

 

Milyen haszonnal jár a vállalatok számára a duális felsőoktatási képzés?

 

  • A vállalkozások versenyképességét segítheti a gyakorlatias minőségi tudással és munkatapasztalattal rendelkező pályakezdő mint azonnal foglalkoztatható humánerőforrás bevonásával.
  • Ez a képzési forma mérsékelheti a munkaerő-kiválasztás és -felvétel költségeit is.
  • A részt vevő vállalatok közvetlenül elérik a képzésben részt vevő hallgatókat.
  • Az együttműködés alkalmas a hallgatók integrálására a vállalati szervezetbe, kultúrába és folyamatokba.

 

A hallgatói munkaszerződések megoszlása képzési területenként a 2016/17-es tanévben dia2

 

Hogyan kapcsolódnak be a gazdasági kamarák?

 

A duális felsőoktatási képzés továbbfejlesztésében nagy szerepe van a gazdasági kamarának is, jóllehet a kamarának jelenleg jogszabályban rögzített közvetlen feladata nincs e téren. Nevesítetten tehát a jogszabályok nem írnak elő konkrét jogosítványokat, a kamara azonban eddig is sokat tett a felsőfokú duális gyakorlati képzés bevezetése, népszerűsítése, elterjesztése és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás tekintetében.

 

A kereskedelmi és iparkamarák területi elven szerveződnek, amely azt jelenti, hogy 23 területi kamara (a 19 megyében, a Fővárosban és 3 megyei jogú városban) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) működik közre a duális felsőoktatási képzésben.

 

Az MKIK szintjén főként
  • az országos jelentőségű kérdések áttekintése,
  • az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) történő egyeztetések,
  • jogszabály-módosításra vonatkozó javaslattétel,
  • a Duális Képzési Tanácsba történő delegálás és
  • a területi kamarai javaslatok, észrevételek becsatornázása
jelentkezik konkrét feladatként.

 

A területi kamarák feladata
  • a felsőfokú duális képzés terén a helyi felsőoktatási intézményekkel való szakmai kapcsolattartás,
  • a felsőoktatási duális képzést vállaló és bevezetését tervező gazdálkodó szervezetek szakmai támogatása, tájékoztatása és a részvételre ösztönzése.

 

A tájékoztatás kiterjed a felsőoktatási duális képzéssel kapcsolatos gyakorlati, jogi, elszámolási kérdésekre, a vállalatok részvételi feltételeinek ismertetésére. A kamarák megkeresés, felkérés esetén a felsőoktatási duális képzéssel kapcsolatos rendezvényeket segítik, részt vesznek ezeken az eseményeken, azaz magának a gazdasági kamarának a képviselete is fontos feladat.

 

A kamarai közreműködés célja, hogy a népszerűsítés mellett egyfajta szűrő szerepet is betöltsön, azaz csak azon munkáltatók, vállalatok vegyenek részt a duális képzésben, akik azt komolyan is gondolják, ténylegesen végre is tudják hajtani. A kamarai szerep tehát egyfajta koordinációs szerep, s mint a folyamatok támogatója, erősíteni kívánja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a duális képzésben. Hasznos felület lehet a helyi klaszterek működtetése is. Tekintettel arra, hogy a gazdasági kamara a középfokú OKJ-s képzésekkel kapcsolatban komoly hatósági, nyilvántartási, ellenőrzési és ellenjegyzési feladatokat lát el, cél lehet az is, hogy hosszú távon a felsőfokú duális képzés támogatása közelítsen az OKJ-s képzéseknél végzett kamarai feladatokhoz.

 

A gazdálkodók minősítése és ellenőrzése

 

A felsőoktatási duális képzésben a gazdálkodó szervezetek minősítését jelenleg az EMMI által működtetett Duális Képzési Tanács végzi ún. látogatóbizottságokon keresztül.

 

A látogatóbizottságok háromfős "testületekként" működnek, amelyeknek tagjai:

 

  • egy, a gazdaság által delegált szakértő,
  • egy szakértő a felsőoktatási intézmény részéről, és
  • egy fő az Oktatási Hivatal képviselőjeként.

 

Az MKIK összesen 126 szakértőt tartalmazó listát adott az EMMI-nek három képzési (gazdaságtudományi, informatikai, műszaki) területen.

 

Az ellenőrzés módja utólagos, azaz azt követően ellenőrzik a gyakorlóhelyek személyi és tárgyi feltételeit, amikor a hallgató már a vállalatnál, gyakorlóhelyet biztosító partnerszervezetnél tartózkodik. A látogatások egy szakmai felkészítést követően 2016 szeptemberétől indultak. A felkészítésen bemutatták, hogy pontosan kinek mi lesz a feladata, hogy néz ki a látogatás dokumentációja, milyen információkat kapnak meg a látogatóbizottság tagjai a látogatás előtt. A bizottságok elnevezése is mutatja, hogy a látogatások célja nem egy szigorú, hatósági eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés lefolytatása, hanem inkább támogatás, segítségnyújtás és kölcsönös tapasztalatcsere. A nyilvántartásba vétel sem a célja, hiszen a látogatásokra a képzés megkezdését és a hallgatói munkaszerződések megkötését követően kerül sor, másrészt a nyilvántartásba vételt korábban a Duális Képzési Tanács már elvégezte. A látogatások adminisztratív, koordinációs feladatait az Oktatási Hivatal Szakmai Gyakorlatok és Duális Képzések Osztálya látja el. (2016 szeptemberében például 17 felsőoktatási intézmény összesen 107 partnerszervezeténél került sor ilyen látogatásokra.)

 

A Duális Képzési TanácsA Duális Képzési Tanács a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) kormányrendelet értelmében az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás-fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete a Felsőoktatási Tervezési Testület mellett. A Duális Képzési Tanács tizennégy tagú testület, amelybe
  • két-két tagot a felsőoktatásért felelős miniszter és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter,
  • egy-egy tagot az agrárpolitikáért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter,
  • három tagot a Magyar Rektori Konferencia,
  • két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,
  • egy tagot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara,
  • egy tagot a Magyar Mérnöki Kamara,
  • egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
delegál.

 

A Duális Képzési Tanács működése

 

A Duális Képzési Tanács tagjait és elnökét a miniszterelnök három évre bízza meg. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A tagokat a miniszter terjeszti fel, az elnök személyére a miniszter tesz javaslatot. Az elnök és a tagok nevét a Magyar Közlönyben és az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalos lapjában, továbbá a Minisztérium honlapján közzé kell tenni. A Duális Képzési Tanácsban betöltött tagság megszűnik a megbízás lejártával, a tag halálával, a tag írásos lemondásával, vagy a tag visszahívásának kezdeményezése esetén, ha a miniszterelnök - a miniszter javaslatára - a megbízást visszavonja. Visszahívás kezdeményezésére a delegáló jogosult.

 

A Duális Képzési Tanács
  • feladatai a felsőoktatási duális képzéshez kapcsolódnak, az OKJ-s duális képzések tekintetében nincsenek jogosítványai, jóllehet ez az elnevezéséből nem derül ki.
  • kidolgozza az alap- és mesterképzési szak tantervének azon képzési és kimeneti követelményekhez illeszkedő általános, képzési területre jellemző szakmai és minősítési, értékelési követelményeit, továbbá a gyakorlati képzésben részt vevő szervezettel, valamint a szervezet részéről a gyakorlati képzésben részt vevő szakemberrel szemben támasztott szakmai és minősítési követelményeket, amelyek teljesítése esetén a felsőoktatási intézmény a képzési terület adott alapképzési szakán, illetve mesterképzési szakán folytatott képzését az Oktatási Hivatal által nyilvántartott duális képzési formában is indíthatja.
  • az oktatásért felelős miniszter vagy az Oktatási Hivatal felkérésére egyedi szakértői véleményt ad, és az oktatáspolitikai döntéseket megalapozó elemzéseket készít, kutatást végez, valamint minősíti a duális képzés szakmai gyakorlóhelyét.

 

A gyakorlóhely minősítése

 

A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) kormányrendelet meghatározása szerint a szakmai, illetve minősítési követelményrendszert az EMMI hivatalos lapjában, továbbá a Minisztérium honlapján közzé kell tenni. Új vagy módosított követelményrendszer bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor. A duális képzés szakmai gyakorlóhely minősítése során hozott döntéssel kapcsolatos jogorvoslat biztosítása érdekében, az azonos tárgy vagy személy tekintetében, egy eljárás keretében, az újabb minősítés elkészítésével kapcsolatos feladatok pártatlan, tárgyilagos szempontokon alapuló ellátása céljából a Duális Képzési Tanács szervezetének részeként három tagból álló Felülvizsgálati Bizottságot kell működtetni. A Felülvizsgálati Bizottság tagjait a miniszter delegálja, megbízásukra, összeférhetetlenségükre a Duális Képzési Tanács tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy nem lehet a Felülvizsgálati Bizottság tagja az a személy, aki a megbízását megelőző három éven belül a Duális Képzési Tanács tagja volt.

 

A Duális Képzési Tanács a duális felsőoktatási képzésben érintett hat képzési terület (műszaki, informatika, agrár, természettudomány, gazdaságtudományok, valamint a szociális munka alapképzési szak) szerint albizottságokat is működtet.

 

Dr. Klész Tibor

"Legyen szó sikerről vagy kudarcról, mindig tanuljunk a múltból, és keressünk új, inspiráló forrásokat" - Interjú Kocsis Zoltánnal, az Audi Hungaria Zrt. vezető szakoktatójával

Az Audi Hungaria Zrt. mind a közép-, mind a felsőfokú duális képzés terén már a kezdetektől fogva úttörő szerepet vállalt. Oktatóként hogyan ítéli meg az építkezés folyamatát?

 

A kezdeti időket jómagam még nem éltem át a vállalatnál, hiszen több mint 15 évvel ezelőtt, 2001-ben kezdte meg a tanulók gyakorlati képzését az Audi Hungaria. Amikor az első tanulók vállalatunkhoz érkeztek, hasonló formában nem foglalkozott egy vállalat sem a szakmai képzéssel. A következő hatalmas lépést 2011-ben tettük meg, amikor a járműgyár megépítésével párhuzamosan létrejött az önálló képzőközpont, és a tanulói létszámunk elérte a 250 főt. A létszám- és tanműhelybővítés során fontos volt, hogy ne csak mennyiségi, hanem minőségi fejlődés is történjen. Biztosítani kell, hogy kövessük a műszaki technológia fejlődését, és ezzel párhuzamosan az oktatók módszertani, didaktikai továbbképzéséről is gondoskodjunk. Lényegi része a működésünknek, hogy legyen szó sikerről vagy kudarcról, mindig tanuljunk a múltból, és a megszerzett tapasztalatokat beépítsük a munkánkba.

 

Hogy építették ki a tanműhelyeket, milyen jellegű munkára tanítják be a tanulókat?

 

A tanműhelyek kialakításánál mindig két szempont szerint dolgoztunk. Az egyik, hogy figyelembe vegyük és beépítsük mindazt a több évtizedes tapasztalatot, amely konszern szinten a rendelkezésünkre áll. Folyamatos és élő a kapcsolatunk az ingolstadti képzőközponttal, és ők is nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a jó példák ne csak az adott telephelyen működjenek. Jelenleg az Audi Konszern 9 gyártó telephelyén működtet szakképzést, több mint 2800 tanulóval. A másik szempont a magyar szakképzési környezet. Új szakmáink bevezetésekor az első lépés az volt, hogy partneriskoláink tanáraival közösen vessük össze a kerettanterveket a konszern szintű kompetenciaprofilokkal, és összeállítsuk azokat a helyi gyakorlati képzési terveket, amik alapján a tanulóinkkal foglalkozunk. A célunk az, hogy tegyünk eleget a kerettantervi elvárásoknak, az üzemi területek pedig friss szakmai tudással rendelkező, cselekvőképes fiatal munkatársakat kapjanak a szakképzésből. Oktatóink folyamatosan keresik a lehetőséget az üzemi területeken, tanulmányozva, hogy az ott folyó termelésben milyen szakmai tartalmakat adhatnak át, illetve melyek azok a témák, amelyekre a képzőközpontban kell berendezkednünk.

 

Szakképzés2

 

Hogyan toborozzák a tanulókat?

 

A tanulószerződés megkötése előtt a tanulóinkat három győri partneriskolából toborozzuk, profiljuk alapján velük építettünk ki szoros együttműködést. A tanulószerződés megkötésének feltétele, hogy tanulóink valamelyik partneriskolában rendelkezzenek tanulói jogviszonnyal. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak "lefölözzük" partneriskoláink legjobb tanulóit, ezért a toborzás közvetettebb része velük együttműködésben zajlik. Az elmúlt évben oktatóink 59 általános iskolába kísérték el a középiskolákat pályaválasztási rendezvényre, a győrin kívül a veszprémi, székesfehérvári és tatabányai pályaválasztási kiállításokon is megjelentünk. Mindemellett rendszeresen fogadunk látogatócsoportokat és a különböző nyitottkapuk- és Girls Day-rendezvényekből is részt vállalunk.

 

Milyen kapcsolataik vannak a környező szak(közép)iskolákkal, azok oktatóival?

 

Minden szinten partneri együttműködésre törekszünk. Ez azt jelenti, hogy a hosszú távú céljainkat, nagyobb volumenű projektjeinket egyeztetjük a partneriskolákkal, illetve van több közös projektünk is: közös tananyagfejlesztés, módszertani továbbképzések. A napi tevékenységük során oktatóink is szoros kapcsolatban állnak az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal. Rendszeresen részt veszünk az iskolák rendezvényein, ahogy a tanárokat is invitáljuk az Audi rendezvényeire vagy szakmai továbbképzésekre.

 

Mit gondol, hogyan változtak a tanulók az elmúlt években?

 

Egyre több céltudatos tanulónk van. Minden hozzánk jelentkező diákkal személyesen elbeszélgetünk a kiválasztási napok során. Mind gyakrabban tapasztalom, hogy a tanulók konkrét elképzelésekkel érkeznek hozzánk, illetve már az iskolát is annak tudatában választották ki, hogy tisztában vannak vele, felnőttként milyen munkát szeretnének végezni az Audinál. Ezt nagyon pozitív változásnak tartom. Ha a tanuló megfogalmazza a képzőhellyel szemben támasztott elvárásait, és mi is egyértelműen felvázoljuk az elvárásainkat, illetve a vállalatunknál kínálkozó lehetőségeket, akkor sokkal hatékonyabban tudunk a képzési idő egésze alatt együtt dolgozni. Oktatóink között találhatók "baby boomer"-ek és Y generációsok egyaránt. A közös hang megtalálását egyértelműen segíti, hogy minden tanulócsoportunknak van egy oktatója, aki a képzés nagy részét személyesen végzi. Tanulóink minden kérdésükkel személyesen hozzá fordulhatnak.

 

Emellett több felmérés is készült, illetve diplomamunka született házon belül arra vonatkozóan, hogy milyen változásokat tesz szükségessé a Z generáció megjelenése a szakképzésben, hogyan tudunk erre a leghatékonyabban reagálni.

 

Milyen módszertani "jó gyakorlatot" tudna említeni?

 

A szakoktatóink nem "csak" oktatók, sokkal inkább tanulástámogató szerepben működnek. Megteremtik a kereteket ahhoz, hogy a tanulók egy-egy témából felkészülve - akár projekteken keresztül - társaiknak adják át tudásukat. Folyamatosan figyelik a gyárban azokat a lehetőségeket, ahol a tanulóink is meg tudnak jelenni (Ergonómiai szakkiállítás, részvétel például a generációs workshopon, egyéb belső szakmai rendezvényeken). Együttműködve a felnőttképzéssel, szakértőket hívnak meg, hogy a tanulók első kézből ismerkedhessenek meg a legfrissebb fejlesztésekkel. A fentiekhez kapcsolódik a mobile learning projektünk is, amelynek keretében a tanulóink mobileszközök segítségével készítenek tananyagot, oktatófilmeket a kortársaiknak, csoporttársaiknak. A projekt ráadásul nemzetközi együttműködésben valósul meg, így a mi tanulóink használhatják más telephelyeken elkészült oktatóanyagokat, illetve az általuk elkészített videók is elérhetőek például a németországi tanulók számára.

 

Előfordul, hogy nemcsak a diákokat, hanem a szakoktatókat is kell motiválni? Ezt hogyan teszik?

 

Fontos, hogy az oktatók is lehetőséget lássanak a munkájukban. Ahogy a tanulóknak, így az oktatóknak is az egyik legfontosabb motivációs eszköz az önfejlesztés, illetve a szakmai látókör szélesítésének a lehetősége. Ennek megfelelően van olyan szakoktató, aki a tanulók mellett foglalkozik felnőttképzéssel, ezáltal lehetőséget kap a technológiai újdonságokkal megismerkedni, mások a duális felsőfokú képzésben vesznek rész. Lehetőség van vállalaton belüli csereprogramban együttműködni akár gyártó telephelyen belül a gyártás mélyebb megismerése érdekében, akár más telephelyek oktatóközpontjaiban az ottani kollégákkal való közös munka céljából.

 

2016_06_15_PTC-szakmunkas-tanulok-53

 

Az Audi Hungaria-világ fontos eleme a különböző országokban található gyárakban és telephelyeken tanuló fiatalok közötti kulturális csereprogram. Milyen példát tudna mondani, amelyet itthon fejlesztettek ki, illetve amely a nagyvállalat más egységeiből került adaptálásra?

 

Tanulóinknak minden évben lehetőségük van csereprogramban részt venni, szakmájuknak megfelelően olyan gyártó telephelyen, ahol ismereteiket és perspektívájukat szélesíthetik. Ami fontos, hogy a program kétirányú, tehát minden tanulónk profitálhat belőle: járt már nálunk ingolstadti, neckarsulmi, braunschweigi és pozsonyi tanulócsoport is. Újdonságként a tavalyi évből tudok említeni egy példát: az ingolstadti Jugendkultursommer rendezvény keretében jött létre a Louvre című színházi előadás 80 fiatal közreműködésével. A szereplőgárdát Ingolstadt 14 középiskolája, valamint szerb, szlovén, lengyel, olasz és magyar partnervárosok, köztük Győr iskoláinak tanulói adták. Partneriskolánkból, a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakközépiskolából 3 tanuló és kísérőtanáraik vettek részt a programon, ami június 18-án az ingolstadti próbákkal kezdődött A premierre július 4-én, Ingolstadtban került sor, a győri előadás pedig július 8-án volt.

 

Temesvári Zsolt

Távoktatás a szakképzésben - Az új lehetőség

Egy intézményvezető kérdése

 

A közelmúltban egy felnőttképző intézmény vezetője hívott azzal a kérdéssel, hogy indítanának egy Kertész tanfolyamot, amelyben távoktatási elemeket is alkalmaznának. Azért gondoltak a hagyományos - kontakt - oktatást távoktatással kiegészített vegyes/kombinált (blended learning) oktatási formára, mert a tanfolyami célcsoport résztvevői sokallják az OKJ-s rendeletben előírt - minimum - 800 óra képzési időt. Elmondása szerint a potenciális érdeklődők megbékélnének azzal, ha csak fele óraszámban kellene tanfolyamra ("iskolába") járni, mert a másik felében önállóan, azaz autonóm módon, támogató irányítással kiegészítve elsajátítanák a tananyag másik felét.

 

TEMPLOMKERT-2014-2

 

A távoktatás tudományos megközelítése

 

Vezető kollégám kérésére két válasszal tudtam szolgálni. A kissé tudományos ízű feleletem úgy hangzott, hogy bármilyen szakképesítés elsajátítása során (így a Kertész képzés esetén is) bevethető a távoktatás, azaz a tanuló és tanár térbeli és/vagy időbeli távolságán alapuló oktatási-tanulási forma.

 

Távoktatás a jogszabályok tükrében

 

Másik - már óvatosabb - válaszom az volt, hogy meg kell néznem az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletet, amely megnevezi, hogy melyik OKJ szerinti szakképesítés szerezhető meg távoktatásos munkarend szerint. Ha megnézzük ugyanis az OKJ-ról szóló rendelet 1. mellékletének 1. és 2. táblázatait, akkor az egyes szakképesítések sorában, „A képzés munkarendje” oszlopában - E, L, N, S, T és TK - jelöléseket találhatunk.

 

Nézzünk egy példát!

 

A példázat kedvéért az Asztalos, a Pénzügyi-számviteli ügyintéző, a Sommelier, a Szakács, Villanyszerelő és a CAD-CAM informatikus szakképesítéseket mutatom be. Látható, hogy a példának felhozott hat szakképesítésnél - a fentebb említett jelölésekből (E, L, N, S, T és TK) - mindegyiknél előfordul három jelölés: az N, az E és a TK. Viszont a T-s jelölés csak két szakképesítés sorában található meg.
Szakképesítés azonosító száma és megnevezése A képzés munkarendje
34 543 02 Asztalos  N, E, TK
54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző  N, E, L, S, TK, T
35 811 01 Sommelier  N, E, TK
34 811 04 Szakács  N, E, TK
34 522 04 Villanyszerelő  N, E, TK
54 481 01 CAD-CAM informatikus  N, E, L, TK, T

 

De mi is áll a jelölések mögött? A választ a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 2. Jelmagyarázat az Országos Képzési Jegyzékhez című fejezetének 2.2.9. pontja adja meg, amely szerint a képzés munkarendje az alábbi lehet:
  • Iskolai rendszerű szakképzés esetén
  • nappali (N), esti (E), levelező (L), távoktatás (T) vagy egyéb sajátos munkarend szerinti (S);
  • Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén
  • tanfolyami képzés (TK) vagy távoktatás (T).

 

Ennek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a példának felhozott hat szakképesítésből csak kettő: a Pénzügyi-számviteli ügyintéző és a CAD-CAM informatikus szerezhető meg távoktatásos munkarendben.

 

Döntött a jogalkotó

 

A jogértelmezés általános gyakorlata szerint a jelölés hiánya (T) ugyanis tiltást jelent. Ahol tehát a szakképesítés sorában a jogalkotó nem tüntette fel a T betűt, az a szakképesítés távoktatás képzési formában nem szerezhető meg. Azt is mondhatjuk, hogy a képzési formát nem a képző intézmény, hanem a jogalkotó dönti el. A jogkövető képző intézményeknek viszont szigorúan alkalmazkodni kell a jogi normákhoz, s csak azt a képzést szervezhetik meg távoktatásos formában, ahol a szakképesítés sorában a T jelölés megtalálható!

 

Alkalmazni kell a jogszabályt

 

Térjünk vissza az eredeti kérdésre: a 34 622 02 azonosító számú Kertész szakképesítésre! A választ a fentiekben adott recept alapján egyértelműen megadhatjuk: meg kell nézni az OKJ megfelelő sorát, ahol Kertész szakképesítés esetén - a képzés munkarendje megnevezésű oszlopban - az N, E, TK jelöléseket találjuk, ezért kijelenthetjük, hogy a Kertész szakképesítés megszerzésére irányuló képzés távoktatásos formában nem szerezhető meg.

 

Szakértőként azonban nem akartam ilyen kategorikus választ adni a kérdést feltevő kollégának, ezét további búvárkodást végeztem a jogszabályok tengerében.

 

TEMPLOMKERT-2014

 

A távoktatás törvényi értelmezése

 

Annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy a szakképzés (ezen belül a felnőttképzés) keretében alkalmazható-e a távoktatásos tanulási forma, érdemes kiemelt figyelmet szentelni a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénynek, amely a 2. § 27. pontjában - az OKJ szerinti képzések esetében - a következőképpen értelmezi a távoktatást:
  • az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul;
  • a képzési idő kevesebb mint felében pedig konzultációkon vagy hagyományos tanórákon vesz részt, és
  • az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére;
  • a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában - különösen személyes megbeszélés, internet, telefon - megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik;
  • a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.
A felnőttképzési törvény tehát a teljes képzési időhöz viszonyítva megjelölte azt az arányt („a képzési idő több mint felét”), amely eldönti, hogy egy képzés távoktatásos vagy tanfolyami képzésnek tekinthető-e.

 

Májusi számunkban a vegyes oktatás sajátosságait mutatjuk be.

 

Dr. Henczi Lajos

6. Kapcsolat

Cím
Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft.
1116 Budapest, Temesvár u. 20.


Telefon
Raabe szerkesztőség:
Raabe projektmenedzsment: (+36 1) 270 9352
Fax: (+36 1) 349-8773



Kövessen minket a facebookon!

© Copyright 2016 - CARMA projekt.


A projekt sorszáma: 2016-1-HU01-KA202-022981